»      Sajti Honlapja      «    »    «  
www.sajti.com - Sajti Honlapja - logo
www.sajti.com



Képek   Szabadidő   Család   Hasznos   Környezet

Mindent a kávéról és a kávéfogyasztásról



Kapcsolódó oldalak

Teafogyasztási szokások »
Kávéfogyasztási szokások »
Fényképezés »

A pörkölt kávéból készült italt az emberek többsége az egész világon kedveli, és naponta fogyasztja élénkítő hatása, kellemes íze és aromája miatt. A kávéfogyasztásról azonban gyakran egymásnak ellentmondó kutatási eredmények, vélemények látnak napvilágot, így nehéz eldönteni, hogy naponta mennyi kávé fogyasztása lenne a legideálisabb számunkra. Cikkünkben erre is kitérünk, emellett ismertetjük az egyes kávéfajtákat, a kávé összetételét és szervezetünkre gyakorolt élettani hatásait.

A koffeintartalmú szerek jellemzői és a kávé összetétele
A kávé felfedezésével kapcsolatban többféle történet is ismert, de annyit biztosan tudunk, hogy karrierje a XV. században kezdődött az arab világban. Az első kávéházak a kocsmák mintájára működtek; a kávé mellé dohányt és kábítószert is kínáltak. Az első európai kávéház Velencében nyílt meg, a magyarországi fogyasztás elterjedése pedig a török uralom idejére tehető. A történelemből számos ismert ember volt a kávéivás elkötelezettje, például Voltaire, Balzac, Shakespeare és Stendhal.

A kávécserjének több mint 70 faja, ezen belül pedig számos változata ismert. A legjelentősebb három faj a Coffea arabica, a Coffea liberica és a Coffea robusta - a legjobb minőségű kávé az arabica fajtából készíthető. A kávé aromáját a pörkölés során keletkező illékony vegyületek és az italban lévő karbonsavak minősége határozza meg: a 2-metil-valeriánsav csokoládés, a piroszőlősav pedig karamelles aromát biztosít. A kávéban lévő alkaloidok közül a koffein a legjelentősebb és egyben a legismertebb is (az alkaloidok nitrogénatomot tartalmazó, jelentős élettani hatást kiváltó, növényi eredetű vegyületcsalád).

A koffeintartalmú élvezeti szerek (kávé, tea, kóladió, maté tea) közös jellemzője, hogy olyan növényi részekből készülnek, amelyek koncentráltan, a klorogénsav nevű vegyülethez kötötten tartalmazzák az említett hatóanyagot. A jó minőségű kávéfajták koffeintartalma 1-1,5% között van; minőségi követelmény, hogy a pörkölt kávé szárazanyag-tartalmában 1%, vagy ennél több koffeinnek kell lennie. A le nem bomlott klorogénsav ingerli a gyomor nyálkahártyáját, ezért a kisebb koffeintartalmú és a nagyobb klorogénsav-tartalmú kávéból készült ital gyengébb minőségűnek számít. Az arab kávéfajtákban kisebb a klorogénsav-tartalom (0,8-1,2%), ezért jobb a minőségük, míg a robusta fajtákban ez az érték már körülbelül 4%.


A szervezetünkbe jutó koffeint a májban található, citokróm nevű enzim bontja le. A lebomlás folyamatának ideje az enzim aktivitásától függ, ezért van akinél hosszabb, van akinél rövidebb idő alatt zajlik a lebontás. A folyamat során a kakaóban is megtalálható teobromin képződik (ez a vegyület a koffein frissítő és hangulatjavító hatású rokona). A kávé húgysavvá oxidálódva végül a veséken keresztül távozik.

A koffein élettani hatásai

A koffein mértékletes fogyasztás esetén növeli a teljesítőképességet és frissességet, éberséget biztosít számunkra, a ritkán, alkalmanként kávézóknál pedig fokozza az anyagcserét. Kávéfogyasztást követően fokozódik a szívműködés, ezáltal nő a pulzusszám és emelkedik a vérnyomásunk (1-3 óra alatt átlagosan 5-10%-kal). A koffein ezenfelül vizelethajtó hatású, mert tágítja a veseereket, a víz és bizonyos ionok visszaszívódását viszont gátolja (ez az oka annak, hogy a legtöbb helyen a kávé mellé vizet vagy ásványvizet is felszolgálnak). A koffeint a gyógyszeripar is hasznosítja például a fejfájás elleni tabletták hatóanyagaként, vagy az asztma, a szívgyengeség és a morfiummérgezés kezelésére.

Mennyi kávét érdemes fogyasztanunk?

Ha részletesen áttekintjük a pörkölt kávé előállítási módját és összetételét, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a jó minőségű, pörkölt szemes kávéból főzött italból egy egészséges felnőtt naponta 1-3 adagot is elfogyaszthat. Külön orvosi ellenjavallat esetén természetesen nem ez a helyzet, de az egészséges felnőtteknek is érdemes odafigyelniük arra, hogy két kávé ivása között legalább négy óra teljen el.

A nagy mennyiségű, hosszan tartó koffeinfogyasztás után a kávé elhagyása elvonási tüneteket, például fejfájást okozhat. A túlzott mennyiségű koffeinfogyasztás hosszú távon növeli a kálciumürítést, amivel fokozza a csontritkulás kockázatát, ezen kívül alvászavar, súlyosabb esetben pedig szívpanaszok is jelentkezhetnek. A koffein túladagolása hányingert, hányást, heves szívverést, hallucinációt, mellkasi fájdalmat és pánikrohamot is kiválthat: a túladagolás halálos mennyisége 80-100 csésze kávét jelent, bár ennyit szinte lehetetlen lenne egyszerre elfogyasztani (a halálos mérgezést okozó koffeinmennyiség egyéni érzékenységtől függően 5-30 g). Valódi koffeinmérgezés csak ritkán fordul elő.

Egy csészényi kávé elfogyasztása után a koffein már öt perccel kimutatható a szövetekben, koncentrációja pedig húsz-harminc perc múlva éri el maximumot: a vegyület hatástartama kb. 3-6 óra. Gyermekeinket semmiképpen ne szoktassuk rá a koffeintartalmú italok fogyasztására, mert nekik gyorsabb az anyagcseréjük, és már kisebb adag esetén is jelentkezhetnek a túladagolási tünetek.

A kávé összetétele és néhány ital koffeintartalma

A víztartalom a nyers kávéban 7-13 százalék, a pörköltben pedig 2-4 százalék körül van. A nyers kávé 6-8 százalékos szacharóztartalma a pörkölés során legnagyobb részben elbomlik, amivel megnő a késztermék zamata. A kávé kis mennyiségben nikotinsavat (niacin, B3-vitamin) is tartalmaz, a kávéban lévő fehérjék bomlástermékei pedig értékes szín- és ízadó anyagok. A kávéolaj 78-80 százaléka döntően linolsavból (telítetlen zsírsav) és palmitinsavból (telített zsírsav) áll.

Koffeintartalom az egyes italokban (egészséges felnőtt emberek számára naponta maximum 300 mg koffeinbevitel javasolt):

Eszpresszó (0,5 dl): 100 mg; 2 dl hosszú kávé: 90-180 mg; 2 dl koffeinmentes kávé: 3-4 mg; 2 dl tea: 30-70 mg; 2 dl kóla: 30 mg.  
 



Powered by
ESZ Webdesign © 2008
Támogatásával