»      Sajti Honlapja      «    »    «  
www.sajti.com - Sajti Honlapja - logo
www.sajti.com



Képek   Szabadidő   Család   Hasznos   Környezet

A Teáról

Hogy áll meg a tea a lábán?



Kapcsolódó oldalak

Teafogyasztási szokások »
Ötletek amatőr fényképészeknek »
Fényképezés »

Nemrégiben heves vitánk volt a zöld és a fekete tea közötti különbségekről: ugyanolyan teacserjéről szedik a fekete teát mint a zöldet, vagy sem? Miért van az, hogy egyes teák felélénkítenek, mások kevésbé? Valóban tartalmaz-e minden fajta tea teint? Számtalan kérdés, egyik fél sem engedett a maga igazából, így hát utána kellett néznünk mi is az igazság.

Tea-legenda

Több legenda is szól a tea felfedezéséről. A teát legelőször egy i.e. 2700-ból, Sen Nung császár korából származó kínai történet említi. Azt tartják a császárról, hogy ő fedezte fel a teát a kínai birodalomban tett utazásai során.

Miközben rövid ideig megpihent, egy cserjéről néhány levél egyenesen belehullott a forralt vízzel teli csészéjébe. Kellemes illat áradt a csészéből és a kíváncsi császár megkóstolta a véletlen művének köszönhető italt. Az italnak nemcsak csodálatos íze, de üdítő, erőt adó hatása is volt. A császárra olyan mély benyomást tett az új felfedezés, hogy elkezdte terjeszteni a varázslatos cserjét. A tea kezdeti kínai elnevezése "te" volt, amelyből később "csia" lett.
Európa 1610-ben ismerte meg a teát, amikor az első szállítmány megérkezett egy holland vitorlás hajón. Az import egy darabig korlátozott volt, mert az utazás nagyon hosszú ideig tartott. A hajók néha közel egy esztendeig is távol voltak. Ennek eredményeképpen a tea igen drága fogyasztási cikké vált. Csak a tizennyolcadik század során vált olcsóbbá, és a népszerűsége is nőtt.

A világ legnagyobb teafogyasztói az írek, akiket a britek követnek. Nagy mennyiséget fogyasztanak Japánban és más ázsiai országokban, mint például Törökországban, Szíriában és Iránban. Érdekes, hogy Hollandiában is többet fogyasztanak, mint például Indiában, az Egyesült Államokban vagy Németországban.



Hogy áll meg a tea a lábán?
Teát erkélyen, konyhakertben ne próbáljunk termeszteni, mert sem trópusi sem szubtrópusi éghajlatot nem tudunk produkálni neki. A teacserjét általában domboldalakra telepített ültetvényeken termesztik, még pedig nem akárhol, hanem Kínában, Észak-Indiában (innen származik a világ összetermelésének fele), Darjeelingben, Sri Lankán, , Afrikában, Dél-Amerikában és ezeknek is magasabb fekvésű területein. Minél magasabban termesztik a teát, annál jobb a minősége.

A szüret a cserje négyéves korától lehetséges. A leveleket általában kézzel szedik, ezért a begyűjtés rendkívül munkaigényes folyamat. A teát bármikor lehet szüretelni, de a tealevelek a száraz monszun idején a legjobb minőségűek.



A szüret, azaz a  levelek szedése intenzív munkát igényel. Egyes vidékeken ahol a kézi munkaerőben hiány van, a hagyományos kézi munkát géppel helyettesítik, de az így begyűjtött tea minősége jelentősen csökkenhet. A teacserjék hosszú életűek, így sokáig szüretelhetőek. Az Assamica átlagban eléri a negyvenéves kort, míg a Sinensis akár száz évig is elélhet.

Zöld tea - fekete tea

Szüret után a leveleket feldolgozzák. A fekete tea termelési folyamata vidékről vidékre változó, de mindenhol négy alapműveleten megy keresztül: fonnyasztás, sodrás, fermentálás és szárítás. Ezek után jön a válogatás és a szárítás. A fermentálás során a levél nedvét oxigén
A zöld tea gyártási folyamatából kimarad a fermentálási szakasz.

Fonnyasztás
A teafeldolgozás első szakasza a fonnyasztás. A leveleket szétterítik és 25-30°C fokon hagyják fonnyadni. A friss levelekre jellemző 75-80% vízmennyiség így 60-70% -ra csökken.

Sodrás

A már fonnyadt leveleket fél óráig sodorják.   A művelet célja, hogy elroncsolják a levél sejtjeit és ezáltal az erjesztés (fermentálás) során a levegő könnyebben érintkezzék a sejtek nedvével. Az első kémiai változás itt veszi kezdetét és megkezdődik a jellegzetes íz kialakulása.

Fermentálás

A fermentálás, azaz erjesztés során az összetört leveleket különleges szobákban helyezik el, ahová 25° C fokos és 95 százalékos páratartalmú levegőt fújnak. Ez alatt a feldolgozási szakasz alatt változik át a levél színe élénk zöldről sötétbarnára és ilyenkor alakul ki jellegzetes aromája. Az erjesztési folyamat hossza (körülbelül négy óra) nagyon fontos a termék végleges karaktere szempontjából.

Szárítás
Az erjesztési folyamat a levelek szárításával ér véget. Ezt 95° C fokon végzik, melynek eredményeképpen a tealevelek nedvességtartalma 4-6%-ra csökken. A tea fél óra alatt nyeri el fekete színét. 100kg friss tealevélből körülbelül 20 kg fekete teát lehet nyerni.


Amikor a tea kikerül a szárító helyiségből, szétválogatják a leveleket. Ez általában nagyság szerint történik, rosta segítségével. Különböző méreteket használnak a darabos teához és a teafilterekhez.

A levelek nagyságától függően a teákat a következő kategóriákba soroljuk: leveles tea, vágott tea, és a nagyon apróra vágott tea. Az előbbieket főként zacskókban vagy dobozokban árulják és forrázási idejük is hosszabb (6-8 perc), míg a nagyon apróra vágott tea filteres zacskókba kerül és rövidebb ideig tart forrázásuk (3-4 perc).



Ezek után attól függően milyen kultúrát követve szeretnénk elfogyasztani teánkat, válogathatunk.

Teafogyasztási szokások »
 
Š MOZAIK KIADÓ
SZEGED, 2/7/00




Powered by
ESZ Webdesign © 2008
Támogatásával